Add Content to Your Lessons & Topics

13. témakör: Prezentációk készítése

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

12. témakör: Folyamatok ábrázolása

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

11. témakör: Magabiztos Excel a fejlesztésben

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

10. témakör: AI használata a fejlesztésben

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

9. témakör: Kommunikáció és pszichológia

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

8. témakör: Projektmenedzsment

Működés- és folyamatfejlesztőként a munka-életünk nagy részét általában valamilyen fejlesztési projektben való részvétellel, vagy annak vezetésével töltjük. Legyen szó kisebb folyamatfejlesztési feladatokról vagy éppen nagyobb méretű, komplexebb projektekről, mindenképpen tudatosan szükséges menedzselnünk a feladatokat, a tervezést és a kivitelezést, mind időben, mind ráfordítások tekintetében. A projektszemlélet és a projektmenedzsment eszközök azok, amelyek megadják számunkra azt a keretrendszert, amivel stabilan tudjuk végezni a munkánkat.

A projektszemlélet kialakításával kezdjük a napot, ahol tisztázzuk, hogy mit is jelent a projekt, mi a szerepe egy projektmenedzsernek, kik lehetnek érintettek egy projektben, és milyen fázisokon megyünk keresztül egy projekt életciklusa során.
Miután a szemléletet kialakítottuk, megnézzük, hogy egy projekt megtervezésével kapcsolatban milyen feladataink vannak: időbeli tervezés, munkacsomagok készítése és kockázatok kezelése.
A nap közepén a kommunikációval fogunk foglalkozni, amely kétségtelenül a projektmenedzserek (és úgy általában az emberek) legfontosabb eszköze ahhoz, hogy sikeresen tudjon együttműködni másokkal, és végül eredményeket tudjon elérni egy projekt végrehajtása során.
A projektek legintenzívebb időszaka maga a végrehajtás és a tényleges kivitelezés, ezért megnézzük, hogy a projektek végrehajtásának fázisában milyen feladatokkal szembesülhetünk, és milyen eszközök, megbeszélések segítenek bennünket abban, hogy folyamatosan kézben tudjuk tartani az eseményeket.
A napot pedig a gyorsan változó környezetben zajló projektek esetében alkalmazható agilis módszertan megismerésével zárjuk, valamint teszünk egy kitekintőt a Six Sigma módszertanára is, és a projektek megtérülésének kiszámítására is.

7. témakör: Szolgáltatási folyamatok

Ezen a napon a szolgáltatások világába lépünk be. Akár termelésben, akár logisztikában, akár ténylegesen szolgáltatásban dolgozunk, valójában mindenki mindenkinek szolgáltat valahogyan. A szolgáltatási szemlélet, az ügyféligények megértése, és az ügyfélelégedettség alapján történő folyamatfejlesztés adja meg azt a finom esszenciát, amely nézőpontokkal felvértezve magunkat már valóban széles spektrumon képesek leszünk megérteni a működés- és folyamatfejlesztés világát.

Először megnézzük, hogy mit is jelent az, hogy szolgáltatás, és ez miben jelent számunkra másabb jellegű kihívásokat folyamatfejlesztőként. Elsajátítjuk a szolgáltatási szemléletet, amely mind a termelési, mind a logisztikai folyamatokban tevékenykedőknek hasznos extra tudást és hozzáállásbeli nézőpontot nyújt.
Megnézzük a szolgáltatások tervezésének folyamatát, amelyben a Service Design fázisain haladunk végig, és megismerjük a Design Thinking keretrendszerét, amely az alapját képezi nem csak a szolgáltatási folyamatok tervezésének, hanem bármilyen más kreatív tervezési folyamatnak is.
Megismerjük a legfontosabb és leghatékonyabb eszközöket az ügyfél igényeinek mély megértésére, és megnézzük, hogy ezeket hogyan tudjuk lefordítani magunk számára a szolgáltatási folyamatok tervezése során.
Megnézzük, hogy milyen út vezet el odáig, hogy a gondolatainkból, ötleteinkből végül egy bevezetésre készen álló szolgáltatást kaphassunk, amely még az ügyfél igényeivel is harmóniában van.
A napot végül az ügyfélelégedettség és ügyfélhűség mérési eszközeinek és folyamatfejlesztésbeli felhasználási módjainak megismerésével zárjuk.

6. témakör: Logisztikai folyamatok

Ezen a napon a logisztikai folyamatok fejlesztésével foglalkozunk. A logisztika és az ellátási lánc menedzsment témaköre egy óriási terület, amelyből ezen az alkalmon a folyamatfejlesztőt érintő részekkel foglalkozunk. Bár ezen a képzésen nem logisztikai szakemberré válsz, mégis egy átnézeti képet fogsz kapni arról, hogy melyek a logisztika területének azon pontjai, amihez – nem logisztikusként, vagy logisztikai menedzserként – érdemben hozzá tudunk nyúlni, és ráhatással lehetünk az ellátási-elosztási rendszer működésének hatékonyságára. Egy térképet, amely segít elhelyezni a logisztikát a folyamatfejlesztés világában.

Az alkalom első részében megnézzük a logisztika és az ellátási lánc menedzsment alapjait, alapfogalmait, hogy le tudjuk fektetni a közös nevezőt ebben a világban.
Áttekintjük, hogy milyen logisztikai feladatokkal szembesülünk a beszerzési és elosztási oldalról, amelyek egy jó „katalógusként” szolgálnak egy folyamatfejlesztőnek, hogy hol érdemes keresgélnie, ha logisztikai folyamatokat szükséges fejlesztenie.
Megismerkedünk a három klasszikus gyártási/beszerzési stratégiával, valamint a szortimentanalízis eszközeivel, amelyek segítenek nekünk a termékeink, feladataink kategorizálásában, hogy tisztább és pontosabb döntéseket hozhassunk.
A logisztikai folyamatok egyik kulcseleme az anyagmozgatás és a raktározás, amely nagy teljesítményszükségletet generál egy vállalat életében, így a folyamatfejlesztőnek szükséges, hogy egy átnézeti képe legyen az anyagmozgatási rendszerek lehetőségeiről, és a tárolási rendszerek tulajdonságairól, folyamatfejlesztési szemszögből.
A nap egyik kiemelt része a készletezés, valamint a készletezéssel kapcsolatos költségek és a biztonsági készlet fogalma. A készlet tartása óriási pénzbeli lekötést igényelhet, ezért fontos, hogy tisztábban láthasson a folyamatfejlesztő a szükséges készlet mennyiségéről, és a készletezési kérdésekről.

5. témakör: Termelési folyamatok

A termelési folyamatokkal foglalkozunk, amely bár egy tematikus nap a termelés szempontjából, a termelés alapvető „jellegzetességei” számos más jellegű folyamatban és területen is tetten érhetők. A folyamatfejlesztés legtöbb gondolata és ötlete a termelési folyamatokból származik és a termelés szemléletmódjának stabil megértésével más iparágak munkavégzését is könnyebben tudjuk átlátni és tervezni. A termelés, mint fogalom a „gyártási világon” kívül is számos helyen megjelenik, ha figyelmesek vagyunk.

A szervezéselmélet alapjaival fogunk kezdeni: az időnormák fogalmát, szerkezetét és mérési módjait, valamint a rendelkezésünkre álló időalapokat és a kapacitások számításának technikáját ismerjük meg. Ez alapozza meg a termelés szervezésének alapvető keretét.
Megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy termelés, mit csinál egy termelési rendszer, milyen különböző formái vannak, és hogy miért kardinális jelentőségű a sorozatnagyság és a termelési rendszer típusa a fejlesztési/szervezési gyakorlatban és a termelés tervezésében.
A termelési rendszerek egyik sarokkövét is megnézzük: a gyártási tételnagyságok hatását a munkaszervezésre, anyagáramlásra és az alapvető hatékonysági mutatókra vonatkozóan. Megnézzük a standard munka vizsgálatának leanben alkalmazott megközelítését is.
Belekóstolunk a TPM-be, vagyis a teljeskörű hatékony karbantartás kérdéskörébe is, többek között megismerjük a termelés hatékonyságát jellemző egyik legfontosabb mutatót is: az OEE-t.
A termeléstervezés alapjaival zárjuk a napot, amelynek végére megértjük, hogy miért kívánnak meg legalább egy teljes külön embert a termeléstervezési feladatok.

4. témakör: Adatok elemzése és mutatószámok

Ezen napon el fogunk merülni a számok világában. Az adatalapú folyamatfejlesztés az egyik legfontosabb ütőkártyája a folyamatfejlesztőnek. Segítségével át tud látni a ködön, fel tudja ismerni a problémákat, és mindezt a vezetők felé is prezentálni tudja, mint objektív, számszerű tények. Alaposan ki fogjuk vesézni ezt a témát, mert „a számok” megértése, a velük való megbarátkozás adja a biztonságos alapot a munkánknak.

Megismerkedünk az adatalapú szemléletmód fontosságával. A mutatószámok szellemiségével, a KPI-ok fogalmával és tulajdonságaival.
A mutatószámok egyik alapvető fontosságú része, hogy ki tudjuk őket számolni. Részletesen végigmegyünk azokon a pontokon, amik ahhoz kellenek, hogy szilárd mutatókat tudj létrehozni.
A mutatószámokat működtetni kell, felelőseik vannak, és hasznosítanunk kell őket (különben csak papírmunka lesz belőle). Megnézzük, hogyan lehet a valódi folyamatainkban és rendszereinkben napi szinten alkalmazni őket.
Statisztikai eszközök használata a folyamatfejlesztésben: megnézzük az alapvető eszközöket, semmi sallang, csak a legfontosabb, valóban használt statisztikát fogjuk megnézni!
Következtető statisztikai eszközök használata: megnézzük és megértjük, hogy milyen bizonytalanságok merülhetnek fel a méréseink és számolásunk során. Megismerkedünk a mintavételes munkanapfelvétellel is.
Megismerjük a multikritériumos döntéstámogatás lényegét, amely a furcsa neve ellenére egy nagyszerű eszköz, amikor több lehetőség közül kell bizonyos szempontrendszer szerint, adatalapon dönteni.

3. témakör: Folyamatalapú gondolkodás

A folyamatszemlélet kialakítása az egyik legfontosabb készség és szemléleti elem egy folyamatfejlesztő esetében. De mit is jelent az, hogy folyamat? Hogyan lehet egy „folyamatot” megfogni, modellezni, kezelni? Miket csinálunk vele? Ezt a tudást, ami ezen a napon van, a folyamatfejlesztői praxis minden projektjében aktívan használjuk.

Fejest ugrunk a folyamatszemléletbe, először is definiáljuk azt, hogy mi is az a „folyamat”.
Az alapvető folyamatkapcsolási logikákat nézzük végig: milyen elemekből épülnek fel általában a folyamatok.
Megismerkedünk az uszodadiagrammal (Swimlane), ami a folyamatfejlesztő egyik legfontosabb folyamatábrázolási technikája, amit minden ilyen témájú workshopon használunk.
Elsajátítjuk az EPC/ARIS folyamatábrázolási technikát, amelynek megértésével többé nem marad kérdés, hogy mit jelentenek az események és tevékenységek egy folyamatban, és hogyan is alakul ki egy folyamat az egymást követő lépések halmazából. Ez az egyik legszigorúbb standard folyamatmodellezési eljárás, és az alapvető folyamat-gondolkodásunkat erősíti meg.
Megismerjük a folyamatleírásokat és a SIPOC modellt, hogy ne csak ábrázolni, hanem teljes körűen és szabatosan le tudjunk írni írásban is egy folyamatot, amit bárkinek odaadhatunk, és érteni is fogja.
Részletesen végigmegyünk a BPMN folyamatmodellezési technikáján, amely az egyik leggazdagabb elemkészlettel bíró nyelv, és vele (valamint az EPC/Swimlane tudásával) bármilyen folyamatot képes leszel megalkotni.
Végül pedig az Értékáram-térképezés (VSM – Value Stream Mapping) technikáját fogjuk megnézni, ami a lean egyik klasszikus folyamatábrázolási (értékáramlást vizualizáló) technikája.

2. témakör: Lean eszközök bevezetése

A legfontosabb lean eszközöket és módszertanokat fogjuk lépésről lépésre megismerni. Ezek azok eszközök, amelyek minden folyamatfejlesztő eszköztárának az alapját képezik: megértve ezeknek az eszközöknek a lényegét, és hogy miért csináljuk őket, rettentően fontos gyakorlati szemléletet nyújt a folyamatfejlesztőnek!

A vizuális irányítás eszköztárának átnézésével kezdünk, amely az egyik legizgalmasabb és legkönnyebben használható szemlélete a folyamatok fejlesztésének.
Átnézzük az 5S módszertant elejétől a végéig, hogy mostantól bárhol és bármikor szabatosan be tudd vezetni a rendezett munkakörnyezetet a hatékony folyamatok érdekében.
Megismered a kanban rendszer fogalmát, a húzó elvű folyamatirányítást és a kanban tábla alapú feladatszervezést.
Megnézzük, hogy a standard munkafolyamatok, és önmagukban a standardok mennyire fontos szerepet játszanak a folyamatainkban.
Végül pedig a gyors átállások (SMED) fejlesztésének megismerésével zárjuk a napot, amely a rugalmasság egyik alapját jelenti.

1. témakör: Lean szemlélet és a kaizen

Az első napon a lean szemlélettel fogunk foglalkozni, amely minden más további folyamatfejlesztési munkánk alapja. Masszívan megalapozzuk ezt a szemléletet, erre fognak majd ráépülni a következő napok is.

Megismerjük a lean történetét röviden: mennyi minden történt addig, hogy eljutottunk a mai folyamatfejlesztési gyakorlatokig.
Letesszük a lean gondolkodásmód, a lean szemléletmódjának az alapjait, ami a sarokköve a folyamatfejlesztési munkának.
Megnézzük, hogy a folyamatainkban milyen veszteségek vannak, miket kell keresnünk, hogyan tudsz veszteségeket felfedezni.
Megismerjük a folyamatos fejlesztés (kaizen) koncepcióját és gyakorlati eszközeit, ami a stabil működésfejlesztés alapja.
Elsajátítjuk a problémafeltárás keretrendszereit és a leggyakrabban használt 7 minőségeszköz gyakorlatát.
A napot pedig a lean filozófiával és a TPS (Toyota Production System) megismerésével zárjuk.